ÜLÉSEZETT A „LEGYEN JOBB A GYERMEKEKNEK!” NEMZETI STRATÉGIA ÉRTÉKELŐ BIZOTTSÁG

Online formában ülésezett a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság a Belügyminisztérium keretin belül.

Az ülésen elsőként Lantos Szilárd, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa elmondta, hogy remélhetőleg legközelebb már személyesen lehet megtartani a Bizottság ülését. Addig viszont kérte, hogy mindenki tartsa be a járványügyi szabályokat, és tartson ki a hátralévő néhány hónapban, amíg a szigorítások élnek.

Majd Sörös Iván, a Belügyminisztérium Gyermekesély Főosztályának vezetője kifejtette, hogy a tavalyi március 11-i veszélyhelyzet kihirdetése óta folyamatos tájékoztatást adnak mind a Tanodák, mind a Biztos Kezdet Gyerekházak működéséről. A járványügyi helyzetben a működést tovább folytatták kisebb csoportokban, a megfelelő távolságot betartva. Már a nyáron igény merült fel az informatikai háttér megsegítésére, ezért a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) 2020 nyarán digitális eszközökre pályázatot írt ki, és amellyel 177 beérkezett pályázatot támogattak: többek között 430 laptoppal és 250 tablettel tudta segíteni a kormányzat a felzárkózást.

Ősszel a terepen dolgozó TEF-es kollégák visszajelzései alapján újabb támogatási igény jelentkezett a Biztos Kezdet Gyerekházaktól, hiszen a védekezés, illetve az ahhoz szükséges eszközök hiánya, pótlása nagy terhet jelentett a számukra, ezért elkészítettek és az Operatív Törzs elé terjesztettek egy támogatási javaslatot, amely jogszabály-módosítást is magába foglalt. A támogatási javaslatot jóváhagyta a kormányzat és az Operatív Törzs, ezáltal a Gyerekházak védekezéshez szükséges anyagi támogatás biztosítottá vált.

Ezt követően Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára mint a Bizottság elnöke köszöntő beszédében kiemelte, hogy a segítségnyújtás nem várhat, ahol szükség van rá, ott minden egyes nap időveszteség. Meddig várjunk, hány gyermeket veszítsünk el? – tette fel a költői kérdést a szakállamtitkár, majd hangsúlyozta, ott kell segíteni, ahol a legnagyobb szükség van rá, a támogatást oda is kell vinni. Ahol járási szinten szükséges, ott járási szintig kell levinni. Többek között, ez alapján az elv alapján alakult ki a Felzárkózó települések program. A programokat tehát a szükségletek alapozzák meg, és a tapasztalatok szerint módosítják, alakítják. Egyes programok párhuzamosan működnek, átfedések vannak bizonyos területeken, de a célok eltérőek, mint például a Gyerekesély és a Végtelen lehetőség programok ugyanolyan hasznos programok. De a folyamat úgy működik, hogy amint a program kifut, azt felülvizsgálják, és amire továbbra is szükség van, azt továbbra is működtetni fogják. A szakállamtitkár elmondta, hogy az új, készülő nemzeti felzárkózási stratégiában az eddig bevált, már bizonyított programok mindenképpen megmaradnak, azokat szeretnék továbbra is folytatni, mint a Biztos Kezdet Gyerekházak, vagy a Tanoda programokat, vagy a Roma Lány, és Szakkollégium programokat.

Az elnöki nyitóbeszédet követően a Felzárkózó települések hosszú távú programját – az aktualitásokat  és a  „Fókuszban a gyerek” című projektet mutatta be Lantos Szilárd és Hajdu Krisztina. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársai kifejtették, hogy 2019-ben indult a Felzárkózó települések hosszú távú programja, amely a 300 leghátrányosabb, legvisszamaradottabb település megsegítését, felzárkózását tűzte ki célul. Már 2019 nyarán 31 településen megkezdték a munkát, 2020-ban 37, 2021-ben pedig további 51 település kerül majd a felzárkóztató program tényleges megvalósítási körébe.

Előreláthatólag még 2-3 év, amíg mind a 300 település sorra kerül, amíg az összeg hátrányos települést be tudják vonni a programba. Várhatóan európai uniós forrást is be fognak vonni a projektbe, így bővülni fog a felhasználható források nagysága.

A „Fókuszban a gyerek” elnevezésű projektnél a célcsoport a 14 éves gyermekek, de közvetve a települések teljes lakossága: családkísérés révén figyelemmel kísérik az egész család helyzetének a felzárkózását. Eddig 66 települést vontak be a négy nagy régióból, 66 együttműködési megállapodás lett megkötve az önkormányzatokkal. 0-3 év kor között jelenleg 3207 gyermek él ezeken a településeken, és előreláthatólag 1228 gyermek fog születni. 200 pedagógus bevonását célozták meg. 89 programelem van. Az előadó elmondta, hogy az első 1000 nap miért rendkívül fontos a gyermekek életben: mert utána a gyermek lemarad. Ha azonban az mégis bekövetkezik, a lemaradt gyermekeknek és szüleiknek – természetesen – szakellátást biztosítanak, és szakemberekkel segítik a korrekciót.

A Bizottság következő napirendi pontjaként  Dr. Solt Ágnes, az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa Bántalmazás, kiskorú veszélyeztetése témában tartott előadást. Kutatását ismertetve részletezte, hogy komplex megsegítésre van szükség. A hátrányos helyzetű településeken, településrészeken sajátosság a körülményekből fakadóan, hogy egyes bűncselekmények kifejezetten jellemzőek a kiszolgáltatott létből kifolyólag, mint az uzsora bűncselekmény, az emberkereskedelem, a szexuális célú kizsákmányolás, vagy a kiskorú bántalmazása. Európai jelentés szerint Európában a legtöbb áldozat magyar, 64%-uk gyermekkorú. Az előadó 2015 óta jogerőre emelkedett ítéleteket, nyomozati, ügyészségi iratokat vizsgált, 961 aktát nézett át.

József Imre és Jákfalvi Anett, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat csoportvezetője, illetve munkatársa prezentációjukban előadták, hogy a legfontosabb, hogy mivel a finanszírozás hazai, ezért a krízishelyzetekre azonnal tudnak reagálni, segítséget nyújtani. Részletezték a MÖSz alapelveit: jelenlét (amely folyamatos helyszíni jelenlétet jelent), diagnózis felállítása (amely valós szükségletekhez, igényekhez tervezett beavatkozást jelent), komplexitás (fókuszpontok), együttesség (nem külön, és nem nélkülük, nem helyettük), hosszútávon (fogantatástól a foglalkoztatásig, a jelenlét felelősségével), apró lépések, fokozatosság révén (3 apró lépés).

Végül Dr. Hadnagy József, az Eszterházy Károly Egyetem tanszékvezetője tartott előadást A felzárkózást támogató innovatív közösségi alapú kríziskezelésről, amely a TÖOSZ Legjobb önkormányzati gyakorlatok program 2020. évi versenyének díjnyertes pályázata lett. Részletezte a szakmai tapasztalataikat, a vírus negatív hatásait, a hátrányos helyzetű családokra gyakorolt hatásait, a szakmai team-et, amelyet felállítottak, a digitális oktatás nehézségeit, a hátrányos helyzetű családokban, az egri roma szakkollégium segítségnyújtó tevékenységét.