Partnerség - civil szervezetek részvétele

A különféle állami forrásokból támogatott felzárkózási  programok megvalósítói között jelen vannak a civil és egyházi szervezetek, non-profit szervezetek, önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, szociális szövetkezetek is. Fontosnak tartjuk a civil szervezetekkel való együttműködést, egyeztetéseket. Ennek adnak teret az általunk működtetett partnerségi fórumok.

2010-től működik a Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság (TFCTB), amely fóruma annak, hogy a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia mindinkább beépüljön az egyes szakpolitikákba.  Biztosítja az összkormányzati koordinációt a mélyszegénységben élő személyek életkörülményeinek, társadalmi helyzetének javítása, valamint társadalmi integrációjának elősegítésére irányuló kormányzati tevékenység összehangolása érdekében.

2011-től működik a  Roma Koordinációs Tanács (ROK-T), amelynek a cigány népesség hatékony felzárkózásának előmozdítását szolgáló intézkedések érdekében biztosít teret a párbeszédre és az együttműködésre. A  Tanács egy 29 tagú testület, melynek tagjai között a roma közösségek,  a történelmi egyházak, önkormányzati szövetségek, országos és területi cigány kisebbségi önkormányzatok, és más szervezetek képviselői kapnak helyet. A Tanács állandó meghívottja többek között az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Központi Statisztikai Hivatal, továbbá az Országgyűlés Kulturális Bizottságának és Népjóléti Bizottságának az elnöke.

A Tanács feladatai közé tartozik, hogy felhívja a figyelmet mindazokra a problémákra, amelyek nehezítik a cigányság felzárkózását segítő intézkedések megvalósulását; véleményt nyilvánít intézkedési javaslatokról, valamint a hazai és nemzetközi jelentésekről, tájékoztatókról és beszámolókról; javaslatokat fogalmaz meg, közreműködik a felzárkózást elősegítő szakmai hálózatok kialakításában, fejlesztésében. Részt vesz továbbá a cigányság társadalmi helyzetének javításával, valamint társadalmi integrációjának elősegítésével kapcsolatos feladatok hatásának értékelésében, így az MNTFS megvalósításának nyomon követésében, az intézkedési tervének évenkénti értékelésében, illetve a stratégia rendszeres revíziójában. 2017 elején lezajlott az első olyan ROKT-T ülés, amelyre meghívást kaptak a megyei roma vezetők is.

2017-ben egy új roma szövetségi politika szakmapolitikai és jogi alapjainak megteremtése vette kezdetét, melynek egyik lépése a Roma Koordinációs Tanács jelenlegi szervezeti struktúrájának átalakítása. A Roma Koordinációs Tanácson belül, munkájának megkönnyítése céljából tematikus szakpolitikai testületek felállítására kerül sor, amely többszintűvé teszi a Tanács működését. A szakpolitikai testületek feladata, hogy a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia beavatkozási pillérei mentén szakpolitikai javaslatokat fogalmazzanak meg a Roma Koordinációs Tanács számára, közvetetten közreműködjenek a Stratégia végrehajtásában.

Az MNTFS intézkedési terveiben megvalósuló  Gyermekszegénység elleni Stratégia végrehajtásának nyomon követését, monitorozását végzi a „Legyen Jobb a Gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság (ÉB). A Bizottság 26 tagú testület, melynek 13 kormányzati delegált és 13 civil és egyházi szervezet a tagja. Hozzájuk csatlakoznak az állandó meghívottak, akik tanácskozási joggal rendelkeznek. Az Értékelő Bizottság évente 4 alkalommal ülésezik, szakmai programját az aktualitások mellett egész évre meghatározott témakörök köré csoportosítja, melyekre a témában járatos előadókat hív meg.

Az Emberi Jogi Munkacsoport életre hívásáról a Kormány 1039/2012. (II. 22.) számú határozatában rendelkezett. Fő feladata, hogy figyelemmel kísérje az emberi jogok érvényesülését Magyarországon, konzultációt folytasson a civil szervezetekkel, érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel, valamint alkotmányos szervekkel, emellett pedig elősegítse az emberi jogok magyarországi érvényesülésével kapcsolatos szakmai kommunikációt. Az Emberi Jogi Munkacsoport Emberi Jogi Kerekasztalt hozott létre, melynek keretében 11 tematikus munkacsoport működik. A tematikus munkacsoportokkal kapcsolatos adminisztratív feladatokat az Igazságügyi Minisztériumban, a parlamenti államtitkár irányítása alatt működő Emberi Jogi Munkacsoport Titkársága látja el, míg a szakmai koordinációt az egyes szakterületek végzik. A Romaügyekért Felelős Tematikus Munkacsoport elnöke a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár. A Munkacsoportban összesen 17 civil szervezet képviselteti magát, melyek között vannak kifejezetten roma ügyekkel foglalkozó civil szervezetek, valamint más profilú civil szervezetek egyaránt. A Tematikus Munkacsoport a romák helyzetének kérdését a társadalmi felzárkózás oldaláról közelíti meg.

Az Antiszegregációs Kerekasztal létrehozásával a kormányzat szándéka az volt, hogy minden olyan jogellenesen elkülönítő/szegregáló oktatást, ami akadályozza a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkózását, ne csak szabályozással tiltsa, hanem hatékony intézkedéseket hozzon a szegregáció felszámolására. A Kerekasztal a hátrányos helyzetű gyerekek integrált nevelése terén gyakorlatban tevékenykedő szakemberekből illetve az oktatásirányításban dolgozó vezetőkből és más közjogi szereplőkből áll. A kerekasztal 2013-óta folyamatosan működik.

A felzárkózáspolitika területi (megyei szintekre történő) kiterjesztését szolgálja a Roma Platform kezdeményezés, amelyet az Európai Bizottság 2015-ben  a tagállami Roma Kontaktpontok számára kihirdetett pályázata támogat.

A Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság, mint projektgazda a 12 hónapos projektet 2016. június 1. – 2017. május 31 között valósította meg. A pályázat fő célja, hogy a MNTFS-ben megfogalmazott célokat ne csak az állami cselekvés központi eszközeivel szolgáljuk, hanem a különböző szintű területi szereplőket (elsősorban romákat valamint a megyék, járások, települések képviselőit) is bevonjuk a stratégia megvalósításába, a teendőkről való párbeszédbe, sőt az eredmények és kudarcok értékelésébe. E folyamattal szándékunk, hogy kialakuljon a társadalmi felzárkózás középszintű egyeztetési fórumainak rendszere. Működnek országos, valamint a helyi esélyegyenlőségi programokhoz kapcsolódó települési szintű egyeztetési fórumok, elindítottunk számos helyen járási egyeztető fórumokat, de hiányzik a megyei szint, valamint a különböző szintek közötti rendszeres kapcsolat és kommunikáció.

Ezt a hiányt szerettük volna a pilot jelleggel elindított, a romák által felülreprezentált három megyében (Baranya megye, Szabolcs –Szatmár – Bereg megye, Borsod – Abaúj – Zemplén megye) megszervezett megyei felzárkózási kerekasztalokkal pótolni.

Egy év alatt 9 megyei roma platform ülést valósítottunk meg megyei, helyi döntéshozók, központi és területi közigazgatási szervek munkatársai, roma nemzetiségi önkormányzatok és szervezetek képviselői, civil és egyházi szervezetek, romák helyzetével foglalkozó szakemberek, szakértők, vállalatok, vállalkozások delegáltjai, közszolgáltató intézmények vezetői, képviselői, roma és nem roma lakosság bevonásával. Továbbá egy nyitó és egy záró konferenciát Budapesten szerveztünk meg.

A felzárkózási kerekasztalok tulajdonképpen vitafórumok voltak, ahol meg lehetett beszélni/tárgyalni a felzárkózással kapcsolatos kérdéseket, emellett tájékoztatást lehetett adni az aktuális programokról, pályázatokról. A romák halmozott hátrányuk leküzdését számos intézkedés segíti, azonban elengedhetetlen a „semmit nélkülük elv”,  érvényesítése és az, hogy ők maguk is tegyenek a helyzetük javításáért. A roma platformok során nagyon fontos volt, hogy ők maguk hallassák a hangjukat, megfogalmazzák a problémáikat és megoldási javaslataikat. Az üléseken 1082 fő vett részt, amelyeken a romák igen nagy számban képviseltették magukat.