Partnerség - civil szervezetek részvétele

A különféle állami forrásokból támogatott felzárkózási  programok megvalósítói között jelen vannak a civil és egyházi szervezetek, non-profit szervezetek, önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, szociális szövetkezetek is. Fontosnak tartjuk a civil szervezetekkel való együttműködést, egyeztetéseket. Ennek adnak teret az általunk működtetett partnerségi fórumok.

A Kormány a romák és a tartósan rászorulók életkörülményeinek, társadalmi helyzetének javítása, valamint társadalmi integrációjának elősegítésére irányuló kormányzati tevékenység összehangolása érdekében létrehozta a Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottságot.

A Bizottság célja a leszakadó társadalmi csoportok hatékony felzárkózását segítő kormányzati cselekvések összehangolása annak érdekében, hogy a tárcák intézkedései egymást erősítve segítsék a társadalmi felzárkózást, és a felzárkózásra fordított állami források lehető leghatékonyabb felhasználását. A Bizottság fóruma továbbá annak, hogy a felzárkózási stratégia mindinkább beépüljön az egyes szakpolitikákba. A közigazgatás megújításának céljaival összhangban, a Bizottság működése garancia arra, hogy a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés, a hátrányos helyzetű leszakadó térségekben, méltatlan lakhatási körülmények között élő alacsony képzettségűek szociális helyzetének javítása, képzése és munkához juttatása a kormányzat kiemelt kérdései között kapjon helyet.

A Bizottság figyelemmel kíséri a felzárkózási stratégia és az intézkedési terv végrehajtását, nyomon követési feladatai teljesülése érdekében a monitoring és felülvizsgálat szakmai támogatására szakpolitikai és monitoring munkacsoportot hozott létre.

A Bizottság elnöke a Belügyminisztérium Közigazgatási Államtitkára. A Bizottságban képviselteti magát a Pénzügyminisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Miniszterelnökség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint az Agrárminisztérium, illetve a KSH elnöke és a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos is. A TFCTB szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik.

A Kormány a romák felzárkózását szolgáló intézkedések kialakítása, végrehajtása és az azok eredményeivel kapcsolatos véleménynyilvánítás érdekében létrehozta a Roma Koordinációs Tanácsot. A Tanács egy huszonkilenc tagú testület, melynek tagjai között hét országos civil szervezet, öt megyei roma nemzetiségi önkormányzat, öt egyház képviselete jelenik meg. A Tanács tagja továbbá a Roma Nemzetiségi Szószóló. A Tanács állandó meghívottja többek között az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Központi Statisztikai Hivatal, továbbá az Országgyűlés Kulturális Bizottságának és Népjóléti Bizottságának az elnöke. A hét civil szervezet pályázati felhívás alapján került kiválasztásra. A megyei roma önkormányzatok kiválasztása a kormányhatározatban meghatározottaknak megfelelő kritériumoknak megfelelően történik: azon megyék vesznek részt a Tanács munkájában ahol a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendeletben meghatározott, komplex programmal fejlesztendő járások jelentős számban találhatók, illetve amelyekben a Központi Statisztikai Hivatal 2011. évi népszámlálási adatai alapján a roma nemzetiségűek aránya szempontjából leginkább érintettek.

A Tanács a felzárkózást szolgáló tanácsadó, konzultációs testület. Feladatai közé tartozik, hogy felhívja a figyelmet mindazokra a problémákra, amelyek nehezítik a romák felzárkózását segítő intézkedések megvalósulását; véleményt nyilvánít intézkedési javaslatokról, valamint a hazai és nemzetközi jelentésekről, tájékoztatókról és beszámolókról; javaslatokat fogalmaz meg, közreműködik a felzárkózást elősegítő szakmai hálózatok kialakításában, fejlesztésében. Továbbá részt vesz a romák társadalmi helyzetének javításával, valamint társadalmi integrációjának elősegítésével kapcsolatos feladatok hatásának értékelésében, így a stratégia megvalósításának nyomon követésében, az intézkedési tervének évenkénti értékelésében, illetve a stratégia rendszeres revíziójában. A Tanács szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik.

2017-ben a Roma Koordinációs Tanács munkájának kiszélesítése céljából tematikus szakpolitikai testületek felállítására került sor: foglalkoztatás, oktatás-gyerekjóllét, lakhatás, roma kultúra, területfejlesztés és cigánypasztoráció területeken. A testületekben gyakorlati tapasztalatokkal bíró szakemberek dolgoznak, a hat szakpolitikai testület keretében hatvan fő, többségében civil szervezetet képviselő szakértő bevonására került sor. A szakpolitikai testületek feladata, hogy az felzárkózási stratégia beavatkozási pillérei mentén szakpolitikai javaslatokat fogalmazzanak meg a Roma Koordinációs Tanács számára.

Az MNTFS intézkedési terveiben megvalósuló  Gyermekszegénység elleni Stratégia végrehajtásának nyomon követését, monitorozását végzi a „Legyen Jobb a Gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság (ÉB). A Bizottság 26 tagú testület, melynek 13 kormányzati delegált és 13 civil és egyházi szervezet a tagja. Hozzájuk csatlakoznak az állandó meghívottak, akik tanácskozási joggal rendelkeznek. Az Értékelő Bizottság évente 4 alkalommal ülésezik, szakmai programját az aktualitások mellett egész évre meghatározott témakörök köré csoportosítja, melyekre a témában járatos előadókat hív meg.

A megyei szereplőket mozgató egyeztetési mechanizmus kísérleti projektje a központi minisztériumi szervezésben futó, 2016 óta minden évben megvalósuló Roma Platform program. Első körben a romák által felülreprezentált három megyében (Baranya, Szabolcs –Szatmár – Bereg, Borsod – Abaúj – Zemplén megyében), majd további négy megyében (Jász – Nagykun – Szolnok, Heves, Hajdú-Bihar és Nógrád megyében) platform üléseken járjuk körbe az aktuális felzárkózási kérdéseket. Résztvevők: megyei, helyi döntéshozók, központi és területi közigazgatási szervek munkatársai, roma nemzetiségi önkormányzatok, civil és egyházi szervezetek, közszolgáltató intézmények képviselői, roma és nem roma érintettek. Jelenleg a program harmadik megvalósítási időszaka zajlik Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Csongrád megyékben.

A Kormány a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról 2007-2032 szóló, 47/2007. (V. 31.) OGY határozat alapján, a Nemzeti Stratégia hatékony végrehajtása és végrehajtásának követése, értékelése érdekében létrehozta a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságot a kormányzati, szakmai és civil szervezetek, valamint az egyházak által delegált szakértőkből.

A Bizottság feladata a Stratégia végrehajtásának tervszerű, módszeres monitorozása, a nyomonkövetés eszközrendszerének és eljárásainak továbbfejlesztése, a szegény családban élő gyermekeket mérő és leginkább jellemző mutatókból álló indikátorrendszer fejlesztése, az adatok összegyűjtése, elemzése és közzététele. Ily módon hozzájárul a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia megvalósításának nyomon követéséhez, rendszeres felülvizsgálatához.

A Bizottság huszonhat tagú testület, melynek tizenhárom kormányzati delegált és tizenhárom civil és egyházi szervezet a tagja. Hozzájuk csatlakoznak az állandó meghívottak, akik tanácskozási joggal rendelkeznek. A Bizottság évente legalább két alkalommal ülésezik.

A Kormány a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról 2007-2032 szóló, 47/2007. (V. 31.) OGY határozat alapján, a Nemzeti Stratégia hatékony végrehajtása és végrehajtásának követése, értékelése érdekében létrehozta a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságot a kormányzati, szakmai és civil szervezetek, valamint az egyházak által delegált szakértőkből.

A Bizottság feladata a Stratégia végrehajtásának tervszerű, módszeres monitorozása, a nyomonkövetés eszközrendszerének és eljárásainak továbbfejlesztése, a szegény családban élő gyermekeket mérő és leginkább jellemző mutatókból álló indikátorrendszer fejlesztése, az adatok összegyűjtése, elemzése és közzététele. Ily módon hozzájárul a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia megvalósításának nyomon követéséhez, rendszeres felülvizsgálatához.

A Bizottság huszonhat tagú testület, melynek tizenhárom kormányzati delegált és tizenhárom civil és egyházi szervezet a tagja. Hozzájuk csatlakoznak az állandó meghívottak, akik tanácskozási joggal rendelkeznek. A Bizottság évente legalább két alkalommal ülésezik.

A társadalmi felelősségvállalás terén fontos lépés volt a Felzárkózást Segítő Gazdasági Fórum létrehozása. A Fórum feladata, hogy a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának összehangolásával segítse a hátrányos helyzetűek felzárkózását, foglalkoztatását. Tagjai a Kormánnyal stratégiai partnerségben lévő multinacionális vállalatok mellett a Pénzügyminisztérium és a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárai, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is. A Fórum szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik.

A Kormány a 1039/2012. (II.22.) kormányhatározattal létrehozta a Kormány javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végző testületeként az Emberi Jogi Munkacsoportot. A Munkacsoport fő feladata, hogy figyelemmel kísérje az emberi jogok érvényesülését Magyarországon, ennek érdekében konzultációt folytasson különböző szervezetekkel, emellett pedig elősegítse az emberi jogok magyarországi érvényesülésével kapcsolatos szakmai kommunikációt. A Munkacsoport tárcaközi szervként működik, tagjai a minisztériumok emberi jogi tekintetben hangsúlyos területet képviselő államtitkárai, elnöke pedig a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára.

A Kormányhatározat kimondja, hogy a Munkacsoport Emberi Jogi Kerekasztalt működtet, amelynek célja, hogy a Munkacsoport konzultációt folytathasson az emberi jogok magyarországi érvényesülését vizsgáló civil, érdekképviseleti, szakmai és alkotmányos szervezetekkel, továbbá ajánlásokat fogalmazzon meg a Munkacsoport tevékenységével, feladataival összefüggésben.

A Kerekasztal tagjai között a Munkacsoport tagjai mellett helyet kap az alapvető jogok biztosa, az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, valamint az elnök és alelnök által részvételre és véleményalkotásra felkért alkotmányos és civil szervezetek delegáltjai, melyek a nemzetiségek, a nők, a gyermekjogok szakértői, az idősek, a fogyatékkal élők jogaival foglalkozók és a klasszikus szabadságjogok érvényesülésével foglalkozó szervezetek közül kerülnek ki.

A civil és állami szereplők részvételével tematikus munkacsoportok alakultak, melyek vezetéséért a szaktárcák felelnek. A Romaügyi Tematikus Munkacsoport munkáját a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság koordinálja. A Munkacsoport ügyrendje értelmében évente három alkalommal ülésezik.

2011 óta működnek országos felzárkózási fórumok, valamint a helyi esélyegyenlőségi programokhoz kapcsolódó települési szintű egyeztetési fórumok (HEP Fórum), továbbá 2015-2016 között több mint nyolcvan járásban járási egyeztető fórumok indultak. Az elmúlt évek eredménye, hogy az eddig hiányzó megyei szintű felzárkózás-politikai konzultáció érdekében elindításra került a Megyei Felzárkózási Fórumok hálózatának létrehozását célzó, 18 megyében működő program annak érdekében, hogy a hazai felzárkózás-politika célkitűzései, a Felzárkózási Stratégiában megfogalmazott szemlélete és alapelvei valamint a helyi esélyegyenlőségi programokhoz kapcsolódó önkormányzati feladatok az ország különböző részein egyaránt hatékonyabban érvényesüljenek. A program célja – a felzárkózáspolitikai konzultációs folyamat elindítás mellett – megyei szintű, a szolgáltatási hiányokat feltérképezni célzó Szolgáltatási Út Térkép dokumentum, valamint a hiányokat megoldani hivatott Esélyteremtő Paktum létrehozása. A Felzárkózási Fórumok létszáma minimum 15, maximum 30 fő. Tagjai a helyi és megyei önkormányzatok képviselői. helyi és megyei roma nemzetiségi önkormányzatok képviselői, civil szervezetek, közszolgáltatást nyújtó intézmények, gazdasági szereplők, tankerületek, szakképző intézmények stb. A Fórumok évente legalább két alkalommal üléseznek

2015-ben, kísérleti jelleggel járási kerekasztalok létrehozására került sor több mint 80 járásban. A program célja az volt, hogy az egy járáshoz tartozó települések, helyi szereplők közötti területi együttműködések kialakításra és megerősítésre kerüljenek, a társadalmi felzárkózást elősegítő és a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtásához kapcsolódó – a járásszékely települések által ellátott – koordinációs tevékenység megvalósításával. A kerekasztalok – a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság együttműködésével – több járásban a program lezárultát követően is működnek.

A felzárkózáspolitika helyi szintű lábaként 2013-tól kialakult a helyi esélyegyenlőségi programok (HEP) elkészítésének új rendszere. Célja, hogy a településeken élő, esélyteremtés szempontjából támogatásra szoruló társadalmi csoportok – különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, fogyatékkal élő személyek, nők és az idősek – helyzete és életminősége javuljon.  A HEP öt évre szóló, települési szintű, jogszabályban meghatározott adatgyűjtésre alapozott helyzetelemzés és intézkedési terv, amely a sérülékeny helyzetű társadalmi csoportok oktatási, képzettségi, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális területen történő segítésének programja. A HEP-et a települési önkormányzat kétévente felülvizsgálja. Az esélyegyenlőségi programokat a helyi önkormányzatok munkatársai készítik el a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) által működtetett országos esélyegyenlőségi mentorhálózat szakmai támogatásával.

A HEP-ek a Felzárkózási Stratégiában megfogalmazott felzárkózáspolitikai célok megvalósításának helyi eszközeként működnek, így esetükben is érvényes a Stratégia „közös javaslat, közös döntés, közös felelősség vállalás” alapelve. A HEP-ekhez kapcsolódóan a mentorhálózat szakmai támogatásával kialakultak a társadalmi egyeztetés és partnerségi konzultáció színteréül szolgáló, az elmúlt évek alatt általánosan elfogadott és működtetett HEP Fórumok melynek tagjai a HEP célcsoportokhoz kapcsolódó önkormányzati, civil, egyházi és gazdasági szereplők.

Összhangban Magyarország Alaptörvényével, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény preambulumában rögzíti, hogy Magyarország az itt élő nemzetiségeket a magyar politikai közösség részének és államalkotó tényezőnek ismeri el. Magyarország tizenhárom, több évszázados jelenléttel bíró és az eddig hatályos törvényben is elismert nemzetiségnek otthona, ezek a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. A törvény rendszerezi a nemzetiségek alapvető jogait, az egyéni és közösségi jogokat, meghatározza az oktatási, a kulturális és médiajogokat.

A törvény értelmében a nemzetiségek közvetlen választással a községekben, a városokban és a fővárosi kerületekben települési, a fővárosban és a megyékben területi önkormányzatokat (helyi nemzetiségi önkormányzat), valamint országos nemzetiségi önkormányzatokat hozhatnak létre. Jelenleg Magyarországon 2114 db nemzetiségi önkormányzat megválasztására került sor, ebből roma 1031 db (KSH, 2018).