Közérthetően a tűzvédelemről

Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság tűzmegelőzési kampányának egyik fontos elemeként szociális koordinátoroknak tartott szakmai napot április tizenhatodikán a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Az ország minden részéről érkezett, a leginkább rászoruló állampolgárokkal kapcsolatot tartó szakemberek a lakástüzek megelőzéséről kaptak ismereteket.
A rendezvényen részt vett Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára. A megjelenteket Erdélyi Krisztián tűzoltó dandártábornok, az országos katasztrófavédelmi főigazgató általános helyettese köszöntötte. A tábornok a találkozó céljáról szólva elmondta, a tűzoltók évi hetven-hetvenötezer vonulásának egyharmada tűzesettel függ össze. Ezek között szép számmal akadnak lakástüzek, amelyek nem egy esetben sérüléssel járnak, vagy tragédiával végződnek. Elhangzott: míg tavaly száztizenöt ember vesztette életét lakástűzben, addig az idén már majdnem hetvenen estek tűz áldozatául. Ez nagyjából a duplája a tavaly április közepi számnak. Erdélyi Krisztián beszélt arról is, hogy a tragikus kimenetelű tüzeket követő hatósági vizsgálatokból kiderül, az esetek döntő többségében egyedül élő idős, beteg, nehéz szociális helyzetben lévő embereket ért tragédia. Fontos kérdés a katasztrófavédelem számára, folytatta a főigazgató-helyettes, hogy miként lehet megszólítani a társadalom azon tagjait, akik nem használnak internetet, rádiót, televíziót, és a nyomtatott szóróanyagokból sem tájékozódnak. Ebben jelenthetnek nagy segítséget a szociális koordinátorok, akik személyesen tartanak kapcsolatot a periférián élőkkel, így át tudják nekik adni a fontos ismereteket. Azt, hogy mennyire eredményes a törekvés, majd az idő mutatja meg, tette hozzá a tábornok, de ha egy embert is sikerül megmenteni a sérüléstől, már megérte az erőfeszítés.

Két igény találkozott a mostani rendezvénnyel, fogalmazott Langerné Victor Katalin, hiszen a jelenlévő koordinátorok munkájuk során sokszor találkoznak tűzben megsérült emberekkel, és bennük is felmerül a kérdés, hogyan lehet elvinni a tűzvédelemmel kapcsolatos ismereteket a legnagyobb szegénységben élőkhöz. A helyettes államtitkár a találkozó résztvevőitől azt kérte, legyenek úttörők a kezdeményezésben, vigyék el a katasztrófavédelemnél szerzett tudást nemcsak az állampolgárokhoz, hanem kollégáiknak is, tegyenek arról, hogy minél többekhez eljussanak a most hallott információk. Mert – mint felhívta rá a figyelmet – végső soron emberi életekről van szó.

A vezetői köszöntőket követően a katasztrófavédelem munkatársai közérthető, könnyen közvetíthető formában tartottak előadásokat. Badonszki Csaba tűzoltó alezredes, a tűzvédelmi és kéményseprőipari-szabályozási főosztály helyettes vezetője arról értekezett, hogy a tűzvédelmi használati szabályok betartása milyen fontos szerepet játszik a lakástüzek megelőzésében. Elmondta, a lakástüzeket a legtöbbször nyílt láng használata, dohányzás, az elektromos berendezések, hálózatok hibája, illetve a tüzelő, fűtőberendezések nem megfelelő használata okozza. Az alezredes valamennyi okot sorra véve egyenként bemutatta, néhány alapvető biztonsági előírás betartásával, és például füstérzékelő felszerelésével a tüzek megelőzhetőek. Előadásában szót ejtett arról is, mi a teendő, ha mégis megtörténik a baj.

Kapcsolódva az előtte szólóhoz Barta-Vámos László tűzoltó őrnagy, a tűzvédelmi és kéményseprőipari-szabályozási főosztály munkatársa a füstérzékelők alkalmazásának részleteibe avatta be a hallgatóságot. Egyebek mellett beszélt arról is, hogy a katasztrófavédelem ezerötszáz füstérzékelőt osztott szét országszerte, és már életet is mentett így kapott berendezés. Az őrnagy külföldi példákkal illusztrálta a készülék hasznosságát, mint mondta, ott, ahol kötelezővé tették a füstérzékelő használatát, érezhető csökkenés következett be egyrészt a tüzek, másrészt az azokban megsérült emberek számában. Előadása második felében Barta-Vámos László a szabadtéri tüzekkel foglalkozott. Mint mondta, a szabad területen keletkezett tüzek döntő része emberi tevékenységre vezethető vissza. Az őrnagy ezen kívül beszélt egyebek mellett a növényzet, növényi hulladék elégetésének szabályairól, és arról, mit jelent a tűzgyújtási tilalom.

A szakmai nap harmadik előadását Schlott Krisztián, a BM OKF Gazdasági Ellátó Központ Kéményseprőipari Tevékenységet Ellátó Igazgatóhelyettesi Szervezetének koordinátora tartotta. A szakember arról beszélt, mivel és hogyan kellene fűteni, hogy megelőzhetőek legyenek a kéménytüzek. Schlott Krisztián bemutatta a kéményseprés jelenlegi rendszerét, elmondta, hogy a családi házakba több mint egy éve már nem menetrendszerűen mennek a kéményseprők, hanem a tulajdonosnak kell kezdeményeznie az ellenőrzést. Elmondta, milyen veszélyt hordoznak magukban a nem megfelelő tüzelőanyagok, hogyan teszik tönkre a kéményt például az elégetett vizes, gyantás fadarabok, műanyag palackok.

A tájékoztatók végén a vendégek feltehették az őket foglalkoztató kérdéseket. Leginkább az elektromos berendezések jelentette tűzveszélyről érdeklődtek, tudni szerették volna, milyen viszonyban áll egymással a füstérzékelő és a dohányzás, majd felvetették, hogy az úgynevezett Tanoda-programon keresztül a gyermekekkel kellene megismertetni a tűzvédelmi alapokat, hogy utána hazavigyék a tudást.

A találkozó végén Erdélyi Krisztián főigazgató-helyettes arra kérte a koordinátorokat, hogy ha lehet, mindenkinek mutassák meg a tájékoztató anyagok között kapott videókat, hiszen az Országos Tűzmegelőzési Bizottság különböző kampányaihoz készített kisfilmek közérthető módon hívják fel a figyelmet a leggyakoribb veszélyekre, egyben bemutatják azt is, hogyan lehet tenni ezek ellen.

http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=6648