Koncepcióváltás a felzárkózás kormányzati megközelítésében – Nemzetiségi Bizottsági meghallgatás a Parlamentben

2020. december 10-én a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága meghallgatta a Parlamentben a belügyminiszter éves beszámolóját. Pintér Sándor elmondta, hogy 2019. május elején került a társadalmi felzárkózás szakmai felügyelete a Belügyminisztériumhoz. Ennek oka, hogy koncepcióváltás történt a kormányban, hogyan álljanak a feladathoz.

A korábbi gondolkodásmód szerint a roma lakosságot és a leszakadó területeket egyszerre, együtt kell felemelni, amelynek eredményeképpen majd a társadalmi integrációjuk is jobb lesz.

Az új elképzelés szerint viszont általánosan kell dolgozni a felemelkedésen: minden szinten; de ezen az általános feladaton túl koncentrált feladatokat kell végrehajtani településeken, és az érintett településeken kell megalkotni a pilotprojekteket.

A miniszter kifejtette, hogy az érintett területen nagyon sokan a közfoglalkoztatásban dolgoznak, és így összekapcsolták a közfoglalkoztatási és a felzárkózási feladatokat. A felzárkózási stratégiának megfelelően az oktatási, képzési, foglalkoztatási célkitűzések mellett a cél a területi hátrányok csökkentése, az egészségügyi fejlesztés, a gyermekjóléti intézkedések és a szemléletformálás.

A gyermekek oktatási esélyteremtő programjairól a tárcavezető elmondta, hogy azokba 93 ezer embert vontak be, mintegy 61 milliárd forintot felhasználva. A foglalkoztatási, képzési és lakhatási programokba 84 ezer ember vett részt, amelyre mintegy 75 milliárd forintot fordítottak, mindehhez jelentősen hozzájárultak az önkormányzatok és az egyházak is.

A belügyminiszter kifejtette, hogy 2012-ben a szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya 34 százalék volt, 2019-re ez a szám 18,9 százalékra csökkent. A relatív jövedelmi szegénységi arány 15-ről 12 százalékra mérséklődött. A súlyos anyagi deprivációval érintettek aránya 27-ről 8 százalékra csökkent. Részletezte azt is, hogy amíg 2013-ban a roma nők foglalkoztatási rátája 18 százalék volt, addig 2019-re ez 37 százalékra emelkedett. Jelezte, hogy a közfoglalkoztatáson belül a roma nők foglalkoztatási aránya magasabb a roma férfiakénál.

A településeken végrehajtandó feladatokra nézve a tárcavezető elmondta, hogy első ütemben a leghátrányosabb települések közül 31-et választottak ki, erre a célra 2 milliárd forint lett elkülönítve. A helyzetfelmérés megtörtént, az átalakítás megkezdődött, és a várhatóan 2021 decemberében vagy 2022 tavaszán számolhatnak majd be a fejlődésről, a változásokról. További 36 települést már kijelöltek, és a következő évtől még további 50-et jelölnek ki. Pintér Sándor közölte, ezeken a településeken igyekeznek százszázalékos foglalkoztatást biztosítani a közfoglalkoztatás segítségével.

Az érintett településeken több mint 2000 ember vesz részt közfoglalkoztatásban. Továbbá igyekeznek ezeken a helyeken javítani a gyógyszer-, tűzifa- és élelmiszerellátáson, valamint igyekeznek a falugondnoki hálózatot teljesen kiépíteni. A faluprogram keretében az említett településeken tíz óvodát és tizennyolc közösségi teret is létrehoztak, továbbá történtek orvosi eszközfejlesztések is.

A belügyminiszter tájékoztatta a bizottságot, hogy a gyermekszemészeti szűrőbuszon történt vizsgálaton 2167 gyermek vett részt. Egészségügyi szűrőbuszokon további 2329 ember esett át vizsgálaton.

13 érintett településen kamerarendszert építettek ki, több településen iskolarendőrt is biztosítottak, megerősítették a polgárőrséget. Idén mintegy 500 millió forintot fordítottak zenei eszközök, hangszerek vásárlására több településen, és 23 helyszínen műfüves sportpályát is építettek.

Pintér Sándor kifejtette, hogy a fentieken túl gazdaságélénkítő programot is indítottak, amelybe 50 települést vontak be, s reményeik szerint a program végéig 445 településen lesz gazdaságélénkítés. A lakhatási problémákra vonatkozóan, a romák foglalkoztatásával új, gyári rendszerrel elkészíthető házak építésébe kezdenek majd. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a kiválasztott településeken segítenek, és nem nézik, hogy ki roma, vagy ki milyen nemzetiségű, a település felemelkedése érdekében dolgoznak együtt romák és nem romák.

Vecsei Miklós, a romastratégia koordinálásáért felelős miniszterelnöki biztos az ülésen kijelentette: most először látjuk azt, hogy nagyon hosszú távon tervezhetünk, és ekkora figyelmet ez az ügy soha nem kapott.

Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára a nemzetiségi pályázatokról részletezte, hogy 400 pályázóval többet támogatott a tárca 2018-hoz képest, és 570 millióról 620 millió forintra emelték a roma kultúra és civil szervezetek támogatási keretét. Beszámolt továbbá arról is, hogy a pécsi Gandhi Gimnázium működtetését átvette a Belügyminisztérium, ami stabilizálja az intézmény helyzetét. “Biztonságot építünk a Gandhi Gimnázium köré” – emelte ki a helyettes államtitkár.