EFOP-3.1.7-16-2016-00001 „Esélyteremtés a köznevelésben” kiemelt európai uniós projekt online zárórendezvénye

Március 18-án megtartották az „Esélyteremtés a köznevelésben” kiemelt európai uniós projekt online záró rendezvényét.

A zárórendezvény célja a projekt által nyújtott szakmai támogatás összegzése, valamint a megvalósítás során szerzett tapasztalatok, eredmények megosztása. A projekt szakmai vezetője Metka Katalin, az Oktatási Hivatal munkatársa volt.

Brassói Sándor az Oktatási Hivatal megbízott elnöke megnyitó beszéde után Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára köszöntötte a zárókonferenca résztvevőit.

Egy projekt lezárásakor vegyes érzelmek keletkeznek: felmerül a kérdés, hogy egy projekt lezárása igazi ünnep-e, öröm-e, vagy netán szomorúság. Azok, akik a projektben dolgoztak egészen biztosan egy kicsi szomorúságot éreznek, hiszen valaminek vége szakad a számukra, valami befejeződik. Egy szakmapolitikusnak egy projekt befejezése sokkal inkább örömünnep, hiszen ez azt jelenti számára, hogy egy feladat sikeresen lezárul, sikerrel fejeződik be: amit eltervezett a szakma és a politika, és amit rábíztak egy precíz megvalósítóra, jelen esetben az Oktatási Hivatalra, az megvalósult.

A projekt ideje alatt, több év telt el azzal, hogy mind gyermekek, mind pedig szakemberek segítséget kaptak az Oktatási Hivatal szakemberitől. Nem is akármilyen segítséget, útmutatást kaptak: hiszen ezek nem „ki-, és bejárt utak” voltak, hanem olyanok, amelyeket ki kellett a dzsungelben vágni, újonnan kellet kiépíteni. Több olyan elem is volt a projektben, amely újdonságként, innovációként került bele.

Langerné Victor Katalin kifejtette, hogy számára miért is örömünnep a projekt lezárása: mert a Tanodák, a tanodamentorok és a mentorhálózat az állami ellátórendszer részévé váltak. 176 Tanoda, három mentor és 5200 gyermek nap, mint nap olyan segítséget kap ezeken a helyeken, amely korábban csak álomnak tűnt: ezek a gyermekek mindennapos támogatást kapnak a tanuláshoz.

A szakterület azért dolgozik, hogy a projekt többi, kevésbé hangsúlyos része is szép lassan az állami ellátórendszerben rendszerszintű változást hozzon. Ilyen például a gyakorlóiskolák rendszere, együttműködésük az egyetemekkel, amelyben úttörő munkát végzett az Oktatási Hivatal: felkereste az iskolákat, felkereste az egyetemeket, és összekötötte őket; továbbá olyan pedagógus hallgatókat vezetett el a nehéz helyzetű iskolákba, akik önmaguktól ezt nem tették volna meg. A szakállamtitkár kijelentette, ezt mindenképpen folytatni szükséges.

Kiemelten fontos a Roma Lány Projekt megvalósulása is, amely jelenleg még projekti formában működik, 2016-ban egy teljesen új megvalósulási terület volt. Mégis ezzel a kiemelt projekt segítségével és a megvalósítókkal közösen elérte a szakterület azt az elismerést, hogy a Roma Lány Projektet folytatódhat. Hiszen minden projekt úgy működik, hogy azok egy adott, határozott ideig tartanak, egyszer befejeződnek. Azonban a Roma Lány Projekt esetében sikerült elérni, a szakterület is azt tervezi, hogy – ha nem is teljes egészében ugyanúgy, de azokban a pótolhatatlan elemeiben, amelyek máshol nem valósíthatóak meg -, mindenképpen folytatása lesz.

A legfontosabb üzenete a zárókonferenciának is ez: hogy lesz folytatás. Hiszen a projektet megvalósítók elhivatott szakemberként nem a dátumokat nézték, hogy az mikor kezdődött, illetve mikor kell befejeződnie, hanem a szakmai tennivalóra, az elvégzendő munkára fókuszáltak. A társadalmi felzárkózás egy ilyen ügy, egy ilyen szakma, amelyben utat kell építeni, újat kell létrehozni. A Biztos Kezdet Gyerekházak, a Tanodák, de a Roma Szakkollégiumok is kezdetben projektként működtek, ma már pedig az építő kövei a szociális ellátórendszernek, a gyermekek esélyteremtési szolgáltatásának részeivé váltak, a gyermekvédelmi törvénybe és az ahhoz kapcsolódó jogi szabályozásba is bekerültek.

A helyettes államtitkár megköszönte a projekt valamennyi résztvevőjének a munkáját, az elszántságát, az Oktatási Hivatalnak a precíz lebonyolítást, kivitelezést, hogy jó és gondos gazdája volt ennek a projektnek.

A köszöntő beszédet után Horváth László, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézetének egyetemi adjunktusa Az Esélyteremtő Intézményfejlesztési Program és Eszközrendszer (ETIPE) bevezetésének tapasztalatairól és hatásvizsgálatáról tartott előadást.

Ezt követően Dr. Hollósi Hajnalka, a Nyíregyházi Egyetem docense A Módszertani Partnerintézményi Hálózat eredményeit összegezte.

Ráczné Ördögh Ágnes, az Oktatási Hivatal szakmai szakértője A Tabuk nélkül programsorozatot mutatta be és értékelte.

Majd Pallos Mónika, az Oktatási Hivatal támogató szakértője, gyógypedagógus Surranópálya címmel tartott prezentációt.

Ezután Dr. Binder Mátyás, az Oktatási Hivatal tanoda-tanácsadója A tanoda címmel ismertette a konferencia résztvevőivel szakmai tapasztalatait.

Végül Glashütter Melinda, a Pentelei Mentálhigiénés Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium tanára mutatta be a projektben szerzett tapasztalatait Második esély – kiknek és hogyan? címmel.