Április 8- a Roma Kultúra Napja – Balázs János – díj átadása

A Belügyminisztériumban a Nemzetközi Roma Nap alkalmából április 8-án rendhagyó módon, online formában adták át a Balázs János – díjakat.

1971. április 8-án ült össze az I. Roma Világkongresszus Londonban. A cigányság nemzetté válásának, és a cigány nemzettudat formálódásának jelentős állomása volt ez: itt fogadták el a cigány nép mottóját, zászlaját és himnuszát. Az esemény tiszteletére az ENSZ a Roma Kultúra Világnapjává nyilvánította április 8-át, a cigányság pedig legfontosabb „nemzeti” ünnepükként tartja számon a Nemzetközi Roma Napot.

A Balázs János – díjat a társadalmi felzárkózásért felelős szakterület alapította 2019-ben, hogy elismerésben részesüljenek azok, akik a hátrányos helyzetű emberek, közösségek – főleg romák – társadalmi felzárkózásáért, oktatásáért, foglalkoztatásuk elősegítéséért, társadalmi beilleszkedésük és megbecsülésük segítéséért, valamint a jövő generációjának példaképet adó, a roma identitás, roma kultúra megőrzéséért, gyarapításáért munkálkodó, a romák és nem romák egymás megismerését, társadalmi párbeszédét támogató, a békés társadalmi együttélést előmozdító kiemelkedő munkát végeznek.

Balázs János roma származású magyar költő és festőművész, a magyarországi roma költészet és festészet úttörő egyénisége volt. Édesapja és nagyapja is cigányprímás zenészek voltak. Ötévesen árván maradt, ezért nehéz gyermekkora volt, a salgótarjáni romatelepen nőtt fel. Az elemi iskola két osztályát végezte el csupán, mert a világháború kitörésekor az iskolát átalakították kórházzá, majd autodidakta módon mélyült el az olvasás szeretetében és a festésben, az alkotásban.

A második világháborúban három évet harcolt a fronton, majd három év szovjet hadifogság következett. Hiába a lelki és fizikai megpróbáltatások, visszatérését követően ő tovább alkotott Salgótarjánban, elvonultan, erdei magányában. 1971-ben megnyílt első kiállítása, 1972-ben dokumentumfilmet forgattak róla. A hírnevet, és a túlzott rajongást nem szerette, magányosan, a világtól elvonultan érezte jól magát, alkotni is így alkotott.

Hitvallása szerint a szegénységből, a cigánytelepről kikerülni, felemelkedni csakis a tanulás és az oktatás által lehetséges.

A díjátadó eseményen köszöntő beszédet mondott Langerné Victor Katalin a szakterületért felelős helyettes államtitkár, valamint Sztojka Attila, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság vezetője.

Sztojka Attila, főigazgató és Langerné Victor Katalin, helyettes államtitkár

Langerné Victor Katalin elmondta, hogy a hazai cigány szervezetek tartalmas kulturális eseménnyel emlékeznek meg minden évben április 8-ról, a „cigányság szent ünnepéről” ahogy Choli Daróczi József nevezte ezt a napot.

A Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság a Nemzetközi Roma Naphoz kapcsolódóan évente megrendezte április 8-án a Cigánykerék – Roma Értékek Fesztivált, melynek célja, hogy a kulturális megértésen keresztül közelebb hozza egymáshoz a roma nemzetiséget és a többségi társadalmat. Sajnos, mint tavaly a fesztivál idén is elmaradt a járványhelyzet miatt.

A kultúra egy nemzet vagy nemzetiség életében hídként ível át korszakokon, nemzedékeken keresztül. Képviseli a múltat, teremti a jelent, megalapozza a jövőt és így alakítja a hagyományainkat.

A helyettes államtitkár kiemelte: „hisszük, hogy a kultúra nyelve univerzális, és a legkönnyebben befogadható. Hisszük, hogy a kultúra összeköt bennünket az egész Kárpát-medencében.  Hisszük, hogy ha közelebb visszük a roma kultúra értékeit a roma és nem roma emberekhez, ezzel lépést is teszünk egymás felé, egymás elfogadásához.”

A Balázs János -díjak átadása a Belügyminisztériumban online formában

Sztojka Attila főigazgató ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a mai nap legfontosabb üzenete egymás kultúrájának a megismerése és annak tiszteletben tartása. A roma kultúra a roma identitás legmagasabb kifejező eszköze. Ma még aktuálisabb a kultúra tiszteletben tartása.

Büszkék lehetünk arra, hogy ez az ország egyetemes, nemzeti kultúrájában is megjelenteti a roma kultúrát, kifejezve azt, hogy Magyarország mennyire gazdag. Nem szabad elégedetlennek lennünk. Emeljük fel a fejünket büszkén, mert van mire büszkének lennünk – húzta alá a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság vezetője.

Európa első roma nemzetségi gimnáziuma is Magyarországon létre. Ma már több, mint 180 Tanoda működik hazánkban. 2021-ben 420 szervezet kapott támogatást arra, hogy a roma kulturális értékeket gyakorolják és bemutassák. 10 ezer hátrányos helyzetű gyermek kap tanulmányi ösztöndíjat, 11 roma szakkollégium ad otthont a roma származású egyetemistáknak, hogy identitásukat erősítsék, és tanulmányaikat sikeresen elvégezzék. 97 nem városi rangú településen több, mint 600 lakóház épül, illetve került komfortosításra. De nincs megállás, munkahelyeket, biztos megélhetést ad az embereknek a szakterület. Kevés olyan beruházás van, ahol ne lennének romák foglalkoztatva. A magyar cigányság számos roma művészt adott  ennek az országnak, akik világviszonylatban is méltón képviselték a magyar és a roma kultúrát is.

Balázs János egyedi életútja és kultúraközvetítő szerepe vitathatatlanul hozzájárult ahhoz, hogy a cigányság és a nem cigányok megismerjék egymást, kihasználta a kultúra közvetítés erősségét. Azt tette, amiben a legjobb volt: tiszteletet, emberséget és identitást gyakorolt.

Az idei és tavalyi Balázs János-díjazottak Bódis Kriszta, a Van Helyed Alapítvány vezetője (2020), Dr. Orsós Anna, a Pécsi Tudományegyetem Romológia és Nevelésszociológia Tanszékének a tanszékvezetője (2020), Fixl Renáta, a Hanns-Seidel-Alapítvány irodavezetője (2021), Somos László István, plébános (2021) és Joka Daróczi János, a Roma Produkciós Iroda vezetője (2021) egy időben 2021. április 8-án kapták meg a kitüntetést.

A díjért járó bronz emlékplakettet Káli-Horváth Kálmán, roma származású festőművész, költő készítette.

Röviden a díjazottakról:

Bódis Kriszta: nem romaként életét a cigányság sorsának jobbra fordítására szenteli, és rendíthetetlen munkát végez annak érdekében, hogy a tanulás és a tudás megszerzésének lehetősége a legrosszabb körülmények közé születő gyermekeknek is lehetőség legyen. 2014-től az ózdi Van Helyed Stúdió alapítója és szakmai vezetője, ahol munkatársaival az Ózdi Hétes telepen élő roma gyerekeket vezeti rá a tanulás útjára, és tartja rajta őket.

Dr. Orsós Anna: beás cigányként a beás nyelv és kultúra értékeit oktatja, és szeretteti meg romákkal és nem romákkal mindezt a tanulás és tanítás útján. Több évtizedes, magas színvonalon végzett oktatói, kisebbségkutatói és tudományszervezői munkája, közösségük építésében elért sikeres tevékenysége elismerést érdemel, élete példa értékű.

Fixl Renáta: a Hanns-Seidel-Stiftung hivatalos társadalmi felzárkóztatást segítő projektjeiben magas szakmai színvonalon, odaadással végzi munkáját, amely fontos szerepet játszott a felsőoktatásban tanuló, illetve végzett roma származású fiatalok felzárkózásában. A civil, illetve a rászorulókat segítő magánéleti aktivitása is példaértékű.

Somos László István: plébános, a Kaposvári Egyházmegye általános helynöke. Tíz településen több száz cigány felnőtt és gyermek felemelkedését és hitbéli gyarapodását szolgálja tevékenységével. Élete több mint 26 éve mások szolgálatáról szól, és hivatásának értelmét a cigányság pasztorációjában találta meg.

Joka Daróczi János: Televíziós szerkesztői-rendezői munkássága során több olyan dokumentumfilmet készített, amelyek mélységeiben ismertették meg a cigány kultúrát, pozitív irányba terelve ezzel a romákról alkotott képet. Együttélést erősítő kampányokat szervezett, amelyek során bemutatta a romák részvételét a magyar történelmi eseményekben, munkásságával hozzájárult az egymás mellett élő nemzetiségek, így a roma nemzetiség elfogadásához, az egymás iránt érzett tisztelet és megbecsülés megteremtéséhez.

A díjazottakat a pécsi Gandhi Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola diákjainak előadásával köszöntötték:

A díjátadó rendezvény keretében meghirdetésre került a „Roma kulturális események megvalósításának, kulturális tartalmak és termékek elérhetővé tételének támogatására” elnevezésű pályázat. A pályázati felhívás megtalálható a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság honlapján, a www.tef.gov.hu oldalon.

Gratulálunk a díjazottaknak, és kérjük, hogy emlékezzenek meg a Roma Kultúra Napjáról, nemzetiségünk értékei más országok számára is lehessenek ismertek!

 

Choli Daróczi József – Dal

 

Felettem az ég sosem volt kék

füst takarta mindig a napot.

felettem nem ragyogott csillag:

apám temető mellett lakott.

Előttem nem volt taposott út:

minden lépés első, az enyém.

Előttem nem a rétek zöldek

a rét vagyok, a gazdag televény.

Imát a varjaktól tanultam,

anyám mindig bús nótát dúdolt.

Füstkárpitból, anyám bús dalával,

a világ elém így rúgtatott

Előttem nem nyílnak virágok,

kutyatej virult az udvaron.

Önmagamat, a magam zugában,

a világhoz csak most szoktatom.

Felettem az ég sosem volt kék,

füst takarta mindig a napot.

Felettem nem ragyogott csillag,

de a temető mellől elballagok.