„A zene az egyetlen világnyelv, melyet bárki, bárhol megérthet” – Interjú a SziRom Szimfonikus Roma Zenekar vezetőjével, Batyi Róberttel

Egyetemi tanulmányaidat a grazi zeneakadémiával egy időben a Pécsi Tudományegyetemen végezted, majd végül mesterdiplomát szereztél Karlsruhéban a Zeneművészeti Egyetemen. Mesélj magadról, a zenéhez fűződő kapcsolatodról. Mi volt számodra a legmeghatározóbb élmény, amely a pályádat befolyásolta?

Két nagy professzor volt, aki meghatározó személyiség volt az életemben. Az egyik Prof. dr. Wolfgang Güttler, aki a Berlini Filharmonikusoknak volt a szóló bőgőse, nála szereztem mester diplomát Karlsruhéban. Miután végeztem, utána kerültem Justus Frantzhoz, akinél kinyílt a világ előttem. Ő egy világhírű karmester, zongorista, még Leonard Bernsteinnel alapított egy zenekart, a Nemzetek Filharmóniáját. Ez a világ öt legjobb szimfonikus zenekarai között volt, és én ezt 7 évig vezettem Justus Frantz mellett.

A pécsi egyetemi évekről: Pécsett elég sokáig, 10 évig laktam. Ott végeztem el a szakközépiskolát, művészeti szakközépiskolába jártam. Trombita szakon kezdtem a tanulmányaimat, és abból szerettem volna érettségizni. Az igazgató úr, Paláncz Tamás viszont azt mondta, hogy válasszak egy olyan hangszert, amely közelebb áll a romasághoz. Ezért ott kezdtem el igazából nagybőgőzni. Azután a nagybőgő szakról egyből felvettek a pécsi egyetemre, ahol zenetanárként és kamaraművészként végeztem. Egyszerre két egyetemet végeztem, a Pécsi Tudományegyetemet, és Grazban a Zeneakadémiát. Nagyon érdekes volt, hogy sok külföldi diák volt Pécsett, de Ausztriában még inkább, ott még inkább kinyílt a világ számomra. Pécsett a professzorok azt mondták, hogy lehetetlen megcsinálni a két egyetemen a két képzést, mindkettőn nappali tagozaton tanultam. De rájöttem, hogy amelyik tantárgyat az egyik helyen megcsináltam, azt a másik helyen elfogadják, és így gyakorlatilag csak össze kellett legóznom, hogy hogyan tudom időben ezt megoldani. Már az elején sikerült. És azt kell, hogy mondjam, hogy én nem is akartam arra gondolni már az elején sem, hogy én ezt nem tudom majd megcsinálni. Sőt amikor azt mondták nekem, hogy lehetetlen, akkor még jobban motivált. És meg akartam mutatni, hogy akkor is megcsinálom. Ez azután sok diáknak példaértékű volt, ők is tovább tanultak később, miután elvégezték az egyetemet.

Batyi Róbert Prof. Justus Frantz-cal

A kapcsolatrendszer elengedhetetlen egy zenész életében, hogy kimenjen külföldre, megismerkedjen emberekkel. Ebből a kapcsolatrendszerből tud az élete további részében is építkezni. A zene egy olyan kaput nyit meg mindenki számára, amelyhez nem kell nyelv, azzal bárhol tudunk értéket közvetíteni.

Kérlek, mondd el, hogy mikor alakult a zenekar, honnan ered a SziRom név választása?

Úgy indult, hogy mivel ez egy szimfonikus zenekar, a szimfonikus és a roma szavak első 3 betűjét összeraktuk: Szi- és Rom. De azt nem is tudtam, hogy cigányul is van egy jelentése, azt jelenti, hogy „roma vagyok”. Tökéletes a névválasztás. 2016-ban alapítottuk a zenekart. Nagyon érdekes dologból indult az egész. A Nemzetek Filharmóniáját vezettem Justus Frantz mellett, egyszer hazajöttem Magyarországra, és találkoztam helyettes államtitkár asszonnyal. Igazából Justus Frantz szeretett volna találkozni helyettes államtitkár asszonnyal, de sajnos, akkor éppen nem volt neki erre ideje. Így én vettem részt Langerné Victor Katalin asszonnyal egy egyeztetésen. A beszélgetés során megvitattuk a magyarországi romák helyzetét, hogy kellene, lehetne nekik segíteni. És ekkor elmondtam neki, hogy nekem van egy ötletem, egy régi álmom, és mi lenne, ha megcsinálnánk – mint az igazán nagy művészek, a Leonard Bernstein, a Justus Frantz és a Wolfgang Güttler. Tehát akik művészeket segítettek, olyan zenekarokat raktak össze, amelyek aztán a világ öt legjobb zenekara közé kerültek, tulajdonképpen zenekarokat alapítottak.

Ezeknek a zenekaroknak hatalmas támogatottsága volt, a legnagyobb vállalatok finanszírozták, mint a Würth, vagy a BMW. Ez alapján a példa alapján jutott nekem eszembe, hogy mi lenne, ha ugyanezt megcsinálnánk romákkal, egyetemet végzett romákkal. A legnagyobb probléma a romák között, hogy ha elvégzi az egyetemet, utána mit csinálnak, hogyan mennek tovább. Vagy elmentek külföldre mosogatni, vagy hajóra muzsikálni. Tehát a zenei végzettségű romák nem tudtak elhelyezkedni a szakmájukban, mivel a zenekarokban a helyek kihalási alapon kelnek el, csak akkor van lehetőségük elhelyezkedni, ha valaki szó szerint kihal egy-egy helyről. Akit felvesznek oda, az nyugdíjig ott marad. Például fuvolára kb. 300-500 fő jelentkezik egy szimfonikus zenekari állásra. Egy részük elhelyezkedik, másik részük pedig haknizik, oda megy, ahol zenészre van szükség.

További nagyon nagy probléma – amit én tapasztaltam -, hogy nem számlaképesek, és nem tudják, hogy ezt hogyan kell kezelni, nem tudják menedzselni az életüket a zeneművészeti főiskola, egyetem után. Ha be is jelenti magát egyéni vállalkozónak, akkor sem tudja fizetni maga után a járulékokat rendszeresen, mivel kiszámíthatatlan, mikor lesz koncert, időszakos a jövedelme. És ez így nagyon nehéz.

Ezért jött az ötlet a részemről, ha csinálnánk egy állandó zenekart romákkal, az nagyon össze tudná őket fogni, állandó jövedelem lenne nekik.

Már olyan szintre eljutottunk, hogy már voltunk a Vatikánban is, a Pápa személyes meghívására. Ott Prof. Justus Frantz vezényelt, Mozart Requiem-ét játszottuk. Két egymást követő évben is játszottunk a Vatikánban, 2017-ben és 2018-ban is. Nagyon megtisztelő volt számunkra, hogy nem a német Nemzetek Filharmóniája lépett fel, hanem a SziRom Szimfonikus Roma Zenekar a Nemzetek Filharmóniáját képviselve.

A SziRom Szimfonikus Roma Zenekar zenél a Vatikánban, vezényel Prof. Justus Frantz

Ez egy olyan érzés volt nekem, mint ahogy a régi nagy külföldi mesterek felkarolják a tehetségeket, úgy én is felkaroltam a romákat itthon Magyarországon. A nagy mesterek a kapcsolataikkal besegítenek, hogy be tudjunk jutni nagy külföldi koncerthelyszínekre. Európában már szinte mindenhol ismernek bennünket, bejártuk az egész kontinenst: voltunk Franciaországban, Spanyolországban, Németországban, Olaszországban, Ausztriában, Oroszországban, a déli és keleti országokban is, nagyjából mindenhol. A nagyobb koncertjeink Nyugat-Európában voltak, de kiemelném még, hogy voltuk Izraelben is, csináltunk egy Béke koncertet. A Béke koncerten ott volt a magyar nagykövetünk is. Akkoriban zavargások voltak Ukrajna és Oroszország között, és Izraelben is háború volt a palesztinokkal. Nagyon veszélyes dolgot csináltunk, mert a kórusban volt palesztin, orosz, ukrán, német, magyar, román, tehát úgy választottuk ki a zenészeket, hogy minden háborús övezeti országba való legyen közöttük. Két helyen léptünk fel Izraelben, Beér-Sevaban és Jeruzsálemben játszottunk. Hihetetlen volt, nem volt ellenkezés, nem volt háború.

Koncert a Szentföldön

Egy másik kiemelendő koncert esemény volt, ahol játszottunk, az a G20-as találkozó 2017 nyarán, ahol Donald Trump amerikai elnök és Vladimir Putyin találkozott. Akkor éppen fél Hamburg égett, zavargások voltak, a zenekar nem tudott egyik utcából átmenni a másikba, katonai övezetben próbáltunk. A Carmina Buranat játszottuk. Az is Béke koncert volt. Attól féltünk, hogy nem fog bejönni senki a koncertre, hiszen kint dúltak a zavargások. A rendőrök barikádokat építettek, a buszsofőr nem tudott átmenni az út túloldalára 50 métert – mert ott volt a hotel -, hogy tudjon aludni. Ezért a koncertterem környékén kerestünk nekik valami nyugodt helyet, hogy pihenni tudjon, amíg tart a koncert.

Kérlek, mutasd be a zenekar tagjait. Kik zenélnek a SziRom Szimfonikus Zenekarban?

A SziRom egy olyan szimfonikus zenekar, amely elsősorban fiatal, roma, a komolyzenét főiskolai, egyetemi szinten tanuló, vagy már felsőfokú intézményben végzett zenészekből áll. Európában is olyan roma fiatalokat szeretnénk találni, akik hasonló élethelyzetben vannak a magyarországi fiatal, roma, – a hagyományos, cigány tradíciót követő – klasszikus zenét tanulókkal.

A zenekar tagjai között is vannak olyanok, akik nehéz körülmények közül jöttek hozzánk zenélni. Volt, aki hajón zenélt, és onnan lett állandó tagunk. Nem szeretett volna mást, csak zenélni, a fizetés nagysága sem érdekelte. És volt olyan művész is, akinek teljesen megváltoztatta az egész életét a zenekar: gyereke született, de nem tudott zenélni, elhagyta magát, feladta, azt mondta, nincs tovább, nem tudta, hogy fogja eltartani a családját. És ebből a nehéz helyzetből került be hozzánk. Azóta teljes fordulatot vett az élete, pozitív irányba.

Három meghatározó szólistája van a zenekarnak: a Jávorkai testvérek, Sándor és Ádám. Ők régen az év szólistái voltak Bécsben. Ők is roma származásúak. Nagyon nagy dolog volt, elérni romaként, hatalmas teljesítmény a klasszikus zenén belül. A harmadik név, amit meg kell említenem, az Hosszú Legoczky Géza, kétszeres Grammy díjas hegedűművész. Velük nagyon sokat játszottunk együtt különböző koncerteken, segítették a zenekar előmenetelét. Mindeközben ott álltak mellettünk nagy zenei professzorok, ellátogattak a koncertekre, mesterkurzusokat tartottak a próbákon.

Zenei tevékenységedet mutasd be, kérlek, röviden: melyek voltak az eddigi legjelentősebb fellépéseid, koncertjeid: melyeket emelnél ki az eddigi munkáid közül?

Magyarországon kétszer volt nagy koncertünk. Pécsett, a Gandhi Gimnázium közös szervezésében a Kodály Központban. Az egyik alkalommal, 2017-ben több világhírű zenész kollégámat, barátomat hívtam el. Vivaldi Négy évszakot játszottuk flamenkoban adtunk elő. Így volt zene és tánc is. Oscar de Manuel volt a szólista, aki a darabot is megírta. Annak idején még turnéztam is vele Franciaországban. A másik nagy pécsi előadás, a Valaha madarak voltunk. Mind a kétszer teltházas koncertet adtunk.

Koncert Pécsett

2017 decemberében volt a V4 Koncert Magyarországon, a Duna Palotában: a négy országból választottunk szólistákat, és a zenekar tagjaiba is beválogattunk a V4-ek országából zenészeket. Vivaldi Négy évszakját játszottuk itt is. Nagyon-nagyon fontos koncert volt.

A SziRom Zenekar előadása a V4 Koncerten a Duna Palotában

Ugye 2016-ban megalakultunk. És a rá következő két évben szinte minden hónapban volt egy-egy nagy koncertünk, fontos fellépésünk: Németországban zenei fesztiválokon vettünk részt, ahol a legkisebb nézőszám 2000 fő volt. Összeszámoltuk, a 2018-as évben jóval 60.000 fő felett volt a nézettségszámunk. Hihetetlen nagy élmény volt, megélni, ahogy felfelé ívelt a nézettségszám. De mivel élő, tv-s közvetítéseink – az M1-n, az M5-n – is voltak, ezért ez a szám ennél jóval magasabb.

Tehát maga a zenekar a Roma Szakkollégiumok tagjaiból alakult meg az én irányításom alatt. Balog Zoltán, aki szívügyének tekintette és tekinti a roma felzárkózást – akkoriban ő vezette ezt a területet miniszterként -, segítségével és a Keresztény Roma Szakkollégiumokon keresztül jutottunk el a Vatikánba is, a keresztény vallás közvetítése révén.

Amikor a Magyar Tudományos Akadémián bemutatták a roma értékeket, hogy milyen roma származású diplomás szakemberek kerültek ki a Roma Szakkollégiumokból, akkor egy héten át, minden nap a Miniszterelnök úr tájékoztatott a Híradóban a roma felzárkózásról, előtte pedig mi játszottunk, a SziRom zenekarral. Felemelő érzés volt.

Több médiában szerepeltem, meghívtak az RTL reggeli műsorába többször is. Mindig pozitív híreket közvetítettek rólunk, függetlenül attól, hogy kormányközeli, illetve ellenzéki médiában szerepeltünk.

Mendelssohn Hegedűversenye

Amit még kiemelnék: 2018 végén, 2019 elején Kínában is koncerteztünk. 28 koncertet adtunk. Kína minden egyes tartományában, északon, délen, Hongkongban és környékén. Az érdekessége az volt a fellépéseknek, hogy kagyló alakú volt koncertterem, és magára az óceánra épült, hídon lehetett bejutni.  Kínai kisgyermekekkel léptünk fel, egy százfős kórussal. A zenekar kísérte őket. Kínai dalokat is játszottunk. Beethoven Egmont nyitányát, Mendelssohn Hegedűversenyét és Beethoven V. szimfóniáját adtuk elő. Tehát nagyon komoly darabokkal léptünk fel.

A kínai koncertturné plakátja

Ennek az egésznek az a nagyon fontos üzenete, hogy a romáknak is lehet szimfonikus zenekara. Ez egy nagyon fontos dolog, hogy ekkora értéket képviselünk. A romákkal kapcsolatban a 100 tagú cigányzenekar nagyon híres volt. Azóta viszont teljesen más irányba ment minden, nemcsak a zene, hanem minden. Az idők változnak, hosszú idő telt el, és a klasszikus zenét is képviselni kell, megmutatni, hogy ilyen is van. Én azt látom, hogy nekünk a klasszikus zenén keresztül kell megmutatni az értékeket. S én úgy látom, hogy ez sikerült is. A világ legnagyobb színpadain léptünk fel, több ezer nézőszámos előadásaink voltak.

Batyi Róbert Kínában

E mellett elindítottam a zenekarommal egy olyan zenediák sorozatot, amely révén nemcsak a legnagyobb koncerttermekben lépünk fel, hanem iskolákban is, a legelmaradottabb iskolákban, ahol szegények a gyerekek: ahol nem is láttak még, nem is tudják, mi az, hogy hegedű, mi az, hogy cselló, hogy nézhet ki egyáltalán, mi az, hogy klasszikus zene, mivel nem jutnak hozzá. Kisebb, és nagyobb koncerteken is zenéltünk a hátrányos helyzetben élőknek. Fontos számunkra, hogy amit kaptunk, azt tovább, vissza tudjuk adni: ne csak „fent”, hanem „lent”, a társadalom alsóbb rétegei is részesüljenek a zenehallgatás örömében.

A Zene a Jövőért Alapítvány – amelyet 2010-ben alapítottak – működteti a zenekart, és annak a honlapját is. Mikor megalakult a zenekar, a weboldalon keresztül láttuk, hogy hol nézték meg. Amikor elkezdtek jönni az üzenetek Párizsból, Hamburgból, Isztambulból, Japánból, Tokióból, Hongkongból, Amerikából, akkor ez egy olyan visszajelzés volt számomra, hogy jó úton haladunk, tudtam, hogy ez az, amit el szeretnék érni: ha összefogunk, nagy dolgot tudunk véghezvinni.

Most eljutottunk egy olyan pontra, ahol a zenekarunk egy nem minősített kamara szimfonikus zenekar lett. És szeretnénk minősítést kapni. A pandémia miatt meglátjuk, hogy ez hogyan tud majd realizálódni. Ha ez meglesz, az fix bért jelent majd a zenekar tagjainak is. Ez idáig ugyanis piacszerűen működtünk: megrendelésekre, meghívásokra mentünk zenélni, koncertre. A magyar kormány is támogatott. De mi nem erre a támogatásra várunk, és nem azt néztük, hogy mekkora támogatást fogunk kapni. Hanem azt néztük, hogy mi mit tudtunk tenni annak az ügynek az érdekében, hogy menjen. A kapcsolatrendszerem révén mentünk előre, ahol tudtunk felléptünk. És nagyon szépen ment is. Sajnos, a pandémia kezdetén, amiatt egy 98 előadásos koncertturnét mondtak le Franciaországban. A hattyúk tavát játszottuk volna. De ennek ellenére már eldöntöttem, azt tervezem, hogy itthon, Pécsett mindenképp meg szeretném ezt valósítani egy balett társulattal.

A Szala szegregátumban élők megsegítéséért összefogott az Egri Roma Szakkollégium és az Eszterházy Károly Egyetem. 2020. október 14-én jótékonysági koncertet tartottak, a SziRom Szimfonikus Roma Zenekarral zenéltetek. Honnan származik az ötlet? Mesélj a koncertről és annak körülményeiről!

Igen, ez az én ötletem volt. Meghívtak minket régen, pár évvel ezelőtt, hogy csináljunk egy kisebb koncertet. A meghívó a Szakkollégiumon keresztül maga az Eszterházy Egyetem volt. Négyen-öten játszottunk, nagy híre ment az előadásnak. Most a pandémia alatt gondolkodtunk, hogy mit lehetne csinálni, a sok szabadidőnket hogyan tölthetnénk ki, a zenészeknek sincsen munkája, ezért felmerült ebből a régi koncertből az az ötlet, hogy tartsunk egy nagyobbat. Mozart G-moll szimfóniáját játszottuk. Egy-egy ilyen koncerthez sok zenészre van szükség, minimum 36 ember. És ezt összehozni, ebben az időben szinte lehetetlennek tűnt. Ekkor beindult nálam az a mechanizmus, hogy akkor, csak azért is meg kellene csinálni. Gyakorlatilag az egri Roma Szakkollégiummal ezt megbeszéltük. Ők elintézték az engedélyeket. Nagy szigorral betartottuk a pandémiás szabályokat. Mire oda értünk, hogy zenéltünk a színpadon, már nem is munka volt. Nagyon sok családnak segítettünk, több százezer forintot gyűjtöttünk össze. Fontos momentum volt: jó példa volt arra, hogy ebben a nehéz időszakban is lehet segíteni, csak össze kell fogni, így is lehet. Ez volt a művészvilág felé egy fontos üzenet, amit szerettünk volna közvetíteni.

Koncert az árvízkárosult családok megsegítéséért

A Líceum tv élőben közvetítette az előadást. Volt online közvetítés is a Facebook-on. Volt megadva egy bankszámlaszám, az egri egyetem segítségével, és megindult a gyűjtés. Rendkívül örültem, hogy segíteni tudtunk.

Hogyan hatott a pandémia a zenekar fellépéseire, életére: tudtok-e online közvetítéseket folytatni, van-e közösségi média oldalatok, ahol az érdeklődőket rendszeresen tájékoztatjátok a veletek kapcsolatos friss hírekről?

Mint már volt erről szó, nagyon befolyásolta a járvány helyzet a zenekar életét. Nincsenek fellépések, hiába vagyunk piacképesek, nincs, megszűnt a piac. Erre találtuk ki, hogy online koncerteket adunk. Volt ugye az online koncertünk Egerben. Az ország egész területéről toboroztunk ehhez a koncerthez zenészeket. Több szervezetnek is segítettünk. Többek között a Szala szegregátumban élő árvízkárosultaknak is. Nagyon szerettünk volna már mi is játszani, hiányoztak a fellépések. Sok pénz szükséges egy ilyen koncert megszervezéséhez. És ha nincsen megfelelő piac, akkor nehéz a koncert megszervezésére a pénzt előteremteni. És ez a következő lépés, amelyet szeretnénk megvalósítani, ebben a pandémiás időszakban arra késztet minket, hogy online koncerteket szervezzünk, olyan iskolákba, ahol hátrányos helyzetű tanulók tanulnak. Azért fontos, mivel most nem mehetünk közéjük, de megkerestem az igazgatókat, ezt tudjuk jelenleg csinálni. És közvetíteni tudjuk.

Batyi Róbert vezényel

Mik a jövőbeni terveid, terveitek: hol leszel, lesztek látható, hallható a közeljövőben (online közvetítések során, rádióban), hol fogsz, hol fogtok zenélni? Tervezed-e, tervezitek-e zenei album kiadását?

A jövőre nézve készül egy dokumentum film, és egy könyv, és ezek után egy minősítési koncertet csinálunk, majd egy cd-t is szeretnénk kiadni a zenekarról. A minősítési koncert azt jelenti, hogy a zenekar kaphat fizetést, a zenekarnak lesz egy biztonsága, állami szférába kerül, és ez egy stabil jövedelmet jelent majd a zenekari tagok számára.  A weboldaluk neve: azeneajovoert.com. Azért nem SziRom.hu, mivel van egy ilyen nevű virágbolt is, illetve a Zene a Jövőért nevű alapítvány adja az együttes működéséhez a hátteret is. A Zene a Jövőért alapítvány működteti a SziRom szimfonikus zenekart. A weboldalon külön helyen található az alapítványra vonatkozó rész, és külön a SziRom zenekarra vonatkozó rész.

Gondoltunk arra, hogy a magyar weboldal név probléma lehet a nemzetközi életben, de mégis megtalálnak bennünket, nem lett gátló tényező. Álmomban sem gondoltam, hogy ilyen gyorsan – három év alatt – ennyi helyre eljutunk, bejárjuk a világot. A következő lépés egy menedzsment felállítása. Eddig ugyanis mindent mi magunk csináltunk. Justus Frantznál én voltam a vezető ember, végeztem hasonló feladatokat, a Würth -nél részt is vettem továbbképzésen, ahol tanítottak nekem menedzsmentet, volt e téren azért tapasztalatom. De már akkora munka van ezen a téren, hogy már túl sok, a zenélésen túl, külön embert, szakembert igényel. Mivel én pécsi kötődésű vagyok, Pécsett kezdtük el ezt az egészet, és azt szerettem volna, ha ott vannak az első nagy koncertek, amely meg is valósult. Most azt nézzük, hogy hogyan tovább. Sajnos, a pandémia miatt a fellépési lehetőségek beszűkültek. De próbálunk online koncerteket tartani. Az viszont sok egyeztetést, szervezést igényel. Mindenféle engedély kellett az egri roma szakkollégium koncertjéhez is, helyet adtak a fellépéshez. Nagyon sokat segítettek. Úgyhogy nem könnyű. A járványhelyzet miatt mondtak le egy 98 koncertből álló franciaországi koncert turnét is. Ezzel kell megtanulni most együtt élni, így kell kivitelezni a lehetőségeket.

Szeretnénk majd a MÜPA-ba is fellépni, mert a MÜPA-ban fellépni mindig egy mérföldkő, minden zenekar szeretne ott fellépni, szerepelni. Viszont ettől eltekintve a jövőben sem a legnagyobb helyeket keresem Magyarországon. Nem mutogatni akarom magam, nem szeretnék felvágni, ahogy régen sem. Számomra az volt a cél mindig is, hogy a romákat segítsem, és minél szélesebb körben eljusson a zenénk is.

Én úgy láttam, hogy ez működik is a Keresztény Roma Szakkollégium hálózatnak a segítségével, a diákok, akik ennek a tagjai voltak, és aztán elvégezték a Zeneakadémiát, a főiskolát: az ország több városából vannak zenészeink: Pécs, Miskolc, Szombathely, Debrecen, Győr.

A hattyúk tavát szeretném még összehozni egy filmbe, úgy hogy mi, a SziRom Szimfonikus Roma Zenekar zenélünk: ötletünk az van, majd meglátjuk, hogyan tudjunk kivitelezni, megvalósítani.

Másik nagyon fontos dolog, amit szeretnénk még csinálni, az egy könyv a SziRomról. Arról, amit eddig elértünk: merre jártunk koncertezni a világban, a zenekar történetéről. Én jelenleg ezen dolgozom. És e mellé készül a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával egy film is, ahol bemutatjuk a cigány zenészdinasztiákat a verbunkos zenétől a klasszikus zenéig. Ez egy dokumentumfilm lesz, amely alapja maga a zenekar. Tervezünk továbbá cd-t is kiadni, hiszen eddig még nem jelent meg zenei albumunk.

Batyi Róbert

Köszönjük szépen a beszélgetést, és további sok sikert kívánunk!

Még több információt találnak a www.zeneajovoert.com, illetve a www.facebook.com/szirom.eu internetes oldalakon.