A társadalmi felzárkózás nemzeti és roma ügy egyaránt – mondta Langerné Victor Katalin

A Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára a Roma Platform első őszi tanácskozásán a dél-békési Mezőkovácsházán úgy fogalmazott, hogy a felzárkózási programokkal reményt akarnak adni a hátrányos helyzetű embereknek. A politikus előadásában beszámolt az eddigi eredményekről és részletesen szólt a legújabb cselekvési programról, a Felzárkózó települések programjáról.

Várfi András, a megyei közgyűlés alelnöke beszédében emlékeztetett arra, hogy a megyében sok nemzetiség él egymás mellett békességben. Véleménye szerint a mélyszegénységben élők felzárkózására számos jó gyakorlat van Békésben.

Varga Gusztáv polgármester – a rendezvény helyszínéről szólva – kijelentette: az innovációs központot négy éve adták át, hogy esélyt teremtsenek a hátrányos helyzetű embereknek. Véleménye szerint a járás 18 települése érzi magáénak a központot. A város első embere úgy vélte, hogy lemaradásban vannak, s a hátrányos helyzet nem csupán roma kérdés. Éppen ezért azokba a kísérleti programokba is bekapcsolódtak az elmúlt években, amelyekkel a kistelepülések lakóinak helyzete javulhat.

Jónás Jánosné, a Békés Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke reményét fejezte ki, hogy az eddigi 30 helyett hamarosan 39 roma nemzetiségi önkormányzat láthat munkához. Stixné Barakkó Györgyi, a Dél-Alföldi Társadalmi Felzárkózási Igazgatóság vezetője felajánlotta infrastruktúrájukat és szakmai tudásukat a roma platformnak.

Az előadásokat követően a résztvevők – közel 80-an – megismerkedhettek a békési jó felzárkózási gyakorlatokkal, problémákat beszélhettek meg és megoldási javaslatokban gondolkodhattak közösen.

Háttér:

A társadalmi felzárkózáspolitika területi (megyei szintekre történő) kiterjesztését szolgálja a Roma Platform kezdeményezés, amelyet az Európai Bizottság 2015-ben, majd 2017-ben,  a tagállami Roma Kontaktpontok számára kihirdetett pályázata támogat.

Ennek célja, hogy a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiában megfogalmazott célokat ne csak az állami cselekvés központi eszközeivel szolgáljuk, hanem a különböző szintű területi szereplőket (elsősorban romákat, valamint a megyék, járások, települések képviselőit) is bevonjuk a stratégia megvalósításába, a teendőkről való párbeszédbe, sőt az eredmények és kudarcok értékelésébe.

Az ülésekre meghívást kapnak a megyei, helyi döntéshozók (megyei közgyűlés elnökei, munkatársai, polgármesterek); központi és területi közigazgatási szervek munkatársai; roma nemzetiségi önkormányzatok és szervezetek képviselői; civil és egyházi szervezetek, roma emberekkel foglalkozó szakemberek, szakértők; vállalatok, vállalkozások delegáltjai; közszolgáltató intézmények vezetői, képviselői, roma és nem roma lakosság.